Szervizdíj és borravaló adózása az étteremben: szabályok, levonások, gyakorlat
Kevés téma okoz annyi bizonytalanságot a magyar vendéglátásban, mint a szervizdíj és a borravaló adózása. Pedig a különbség ma már éles, és forintban is jól mérhető: a borravaló adómentes, a szervizdíjból viszont járulékot kell levonni, mielőtt szétosztja a csapat között. Aki a kettőt összekeveri, az vagy feleslegesen fizet közterhet, vagy szabálytalanul jár el.
Ez az útmutató a hatályos szabályokat veszi sorra a NAV és a jogszabályok alapján, gyakorlati példákkal. A tét nem csak a megfelelés: a jól kezelt borravaló és szervizdíj ma az egyik legerősebb érv a munkaerő megtartásában, a teltebb vendégtér pedig több borravalót jelent mindenkinek. Ez utóbbiban segít egy minden asztalt kihasználó ingyenes foglalási rendszer, a bérszámfejtésben viszont a lenti szabályok és a könyvelője.
Röviden:
- a borravaló adómentes: 2025. január 1. óta akkor is, ha kártyával fizetik és az üzemeltető osztja szét, feltéve, hogy erről tételes nyilvántartást vezet;
- a szervizdíj (felszolgálási díj) a számlán külön feltüntetett, legfeljebb 15%-os díj (cégeknek kiállított számlán legfeljebb 20%), amelyet a dolgozóknak kell továbbadni;
- a szervizdíj a munkavállalónál szja-mentes, de kifizetés előtt le kell vonni belőle a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot;
- mindkettőhöz dokumentáció kell: felosztási szabályzat, névre szóló nyilvántartás;
- a részleteket, különösen az áfát és a bevallást, mindig egyeztesse a könyvelőjével.
Mi a különbség a borravaló és a szervizdíj között?
A két fogalmat a vendégek gyakran szinonimaként használják, jogilag azonban két külön világ.
A borravaló a vendég önkéntes juttatása: ő dönti el, ad-e, és mennyit. Nem része az árnak, nem szerepel a számlán, és a vendég bármikor megtagadhatja anélkül, hogy bármit megsértene.
A szervizdíj (jogszabályi nevén felszolgálási díj) ezzel szemben az étterem által meghatározott, a számlán külön soron feltüntetett százalékos díj. Nem önkéntes: ha az étterem alkalmazza és erről a vendéget előre, jól láthatóan tájékoztatta, akkor a végösszeg része. Cserébe szigorú szabályok kötik: mértékét, felhasználását és felosztását a 44/2024. (XII. 9.) NGM rendelet határozza meg.
A borravaló adózása: adómentes, 2025 óta kártyásan is
A borravaló a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 4.21. pontja alapján adómentes bevétel. Sokáig ez csak a felszolgálónak közvetlenül, jellemzően készpénzben átadott borravalóra volt igaz: ami a kártyás fizetéssel a cég kasszájába folyt be, azt onnan csak közterhekkel lehetett kifizetni.
Ez változott meg 2025. január 1-jével: a NAV tájékoztatása szerint adómentes lett az a borravaló is, amelyet a vendéglátó üzlet üzemeltetője oszt szét a dolgozói között, ideértve a bankkártyával vagy azonnali átutalással adott borravalót is. A feltétel a tételes nyilvántartás: rögzíteni kell, hogy ki, mikor, mekkora összeget kapott, úgy, hogy az az adóhatóság felé is igazolható legyen.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a terminálon felajánlott borravalóopció (a nemzetközi gyakorlatból ismert „tipping" képernyő) ma már Magyarországon is működőképes modell: a kártyás borravaló nem ragad be a cégbe, hanem adómentesen továbbadható. Két dologra figyeljen:
- a borravaló maradjon önkéntes: ha kötelezővé teszi vagy automatikusan a számlához adja, az már nem borravaló, hanem szervizdíj, annak szabályaival;
- a nyilvántartás nem opció, hanem az adómentesség feltétele. Egy egyszerű, névre szóló felosztási táblázat elég, de vezetni kell.
A szervizdíj szabályai: mennyi lehet, és hogyan kell feltüntetni?
A 44/2024. (XII. 9.) NGM rendelet szerint a vendéglátó üzletben felszámított felszolgálási díj mértéke legfeljebb a fogyasztás bruttó árának 15%-a lehet; áfaalany vállalkozásoknak, szervezeteknek kiállított számla esetén (például céges rendezvénynél) legfeljebb 20%.
A szervizdíjat a nyugtán, számlán külön soron, egyértelműen fel kell tüntetni, a vendéget pedig már a fogyasztás előtt tájékoztatni kell róla: az étlapon, az árlapon, jól láthatóan. A rejtett, utólag felszámított szervizdíj nemcsak jogszerűtlen, hanem a vendégbizalom leggyorsabb lerombolója is, a külföldi turisták pedig kifejezetten érzékenyek rá: aki járt már „turistacsapda" hírében álló helyen, tudja, miért.
A lényegi szabály: a szervizdíj nem az étterem bevétele, hanem a csapaté. A beszedett összeget a közterhek levonása után a dolgozók között kell szétosztani, előre rögzített, írásos felosztási szabályok szerint.
A szervizdíj adózása: szja-mentes, de 18,5% járulék terheli
A felszolgálási díj a munkavállalónál ugyanúgy az szja-törvény 1. számú mellékletének 4.21. pontja alá esik, tehát személyi jövedelemadót nem kell utána fizetni. A NAV 2022/3. adózási kérdésben kiadott állásfoglalása szerint azonban az egy főre jutó összeget a magánszemély jövedelmét terhelő társadalombiztosítási járulékkal, azaz 18,5%-kal csökkentve kell kifizetni: a járulékot az üzemeltető vonja le és fizeti meg.
Ugyanez az állásfoglalás azt is rögzíti, ki kaphat a szervizdíjból: az üzlet saját munkavállalói és az oda kirendelt munkaerő-kölcsönzött dolgozók igen, egy alvállalkozó cég kiküldött munkatársai viszont nem.
Egy számpélda, kizárólag illusztrációként: egy 100 000 Ft-os fogyasztás után 15% szervizdíj 15 000 Ft. Ebből 18,5% járulék, 2 775 Ft levonása után 12 225 Ft osztható szét a csapat között. Ugyanez az összeg borravalóként, nyilvántartással, teljes egészében, 15 000 Ft-ként érkezne meg a dolgozókhoz.
Az áfa kérdését szándékosan nem intézzük el egy mondattal: a szervizdíj a kiszolgált fogyasztáshoz kapcsolódó tétel, ezért áfakezelése a mögöttes szolgáltatáshoz igazodik, a helyben fogyasztás 5%-os és 27%-os kulcsainak megosztása pedig önmagában sem triviális. A konkrét beállítást (pénztárgép, számlázás, bevallás) mindenképp a könyvelőjével rögzítse.
Szervizdíj vagy borravaló: melyiket válassza?
Nincs egyetlen helyes válasz, de a szempontok jól körülírhatók.
A szervizdíj mellett szól, hogy kiszámítható: minden asztal után jár, nem függ a vendég kedvétől, és átlátható, szabályozott módon jut el a konyhai csapathoz is, nem csak a felszolgálókhoz. Nagy forgalmú, turistás helyeken és rendezvényeknél ez stabil, tervezhető jövedelemkiegészítés.
A borravaló mellett szól az adómentesség (nincs 18,5%-os levonás), és az, hogy a vendégek egy része szívesebben ad önként, mint kötelezően. Hátránya, hogy ingadozik, és jellemzően a vendégtérben dolgozóknál csapódik le, hacsak a csapat maga nem állapodik meg a megosztásról.
A két modell kombinálható is: mérsékelt szervizdíj plusz önkéntes borravaló. Bármelyiket választja, a kulcs a kommunikáció: a vendég előre tudja, mire számítson, a csapat pedig pontosan ismerje a felosztás szabályait. Ez a bérezésen túl toborzási érv is: az átláthatóan továbbadott borravaló és szervizdíj ma az egyik legjobban működő üzenet, ha felszolgálót keres.
Adminisztráció: mit kell dokumentálnia?
- Felosztási szabályzat: írásban rögzített, a csapattal előre egyeztetett elvek arról, ki milyen arányban részesül a szervizdíjból (és ha van ilyen megállapodás, a borravalóból).
- Névre szóló nyilvántartás: kinek, mikor, mennyit fizetett ki. Borravalónál ez az adómentesség feltétele, szervizdíjnál a szabályos elszámolásé.
- Bizonylatolás: a szervizdíj külön sora a nyugtán és a számlán; a kártyás borravaló elkülönített kezelése a pénztárgépben, terminálban.
- Bevallás: a levont járulék bevallását és megfizetését a könyvelője kezeli; jelezze neki, ha bevezeti vagy módosítja bármelyik rendszert.
Gyakori kérdések
Adómentes-e a kártyával adott borravaló?
Igen. 2025. január 1. óta a bankkártyával vagy átutalással adott, az üzemeltető által a dolgozók között szétosztott borravaló is adómentes, ha a felosztásról névre szóló, az adóhatóság felé igazolható nyilvántartás készül.
Mekkora szervizdíjat számíthat fel egy étterem?
A 44/2024. (XII. 9.) NGM rendelet szerint legfeljebb a fogyasztás bruttó értékének 15%-át; áfaalany szervezetnek kiállított számla esetén, például céges rendezvénynél, legfeljebb 20%-át. A díjat előre, jól láthatóan fel kell tüntetni.
Kötelező-e szervizdíjat felszámítani?
Nem. A szervizdíj lehetőség, nem kötelezettség: sok étterem egyáltalán nem alkalmazza, és kizárólag az önkéntes borravalóra épít. Ha viszont alkalmazza, a felosztási és nyilvántartási szabályok kötelezők.
Mennyi közteher terheli a szervizdíjat?
A dolgozónál a szervizdíj szja-mentes, de kifizetés előtt le kell vonni belőle a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot a NAV állásfoglalása szerint. A pontos bérszámfejtést bízza a könyvelőjére.
A konyhai csapat is kaphat a szervizdíjból?
Igen, a felosztás az üzlet saját dolgozóira és a kölcsönzött munkaerőre is kiterjedhet, a belső szabályzatban rögzített arányok szerint. Alvállalkozó cég munkatársai nem részesülhetnek belőle.
Számít-e a borravaló a vendégélmény szempontjából?
Igen, de fordítva is: a kényelmes fizetés (terminálon felajánlott, diszkrét borravalóopció) és az átlátható árazás növeli az adott borravalót, a rejtett díjak viszont rombolják a bizalmat és az értékeléseket.
Olvassa el ezt is
Zártkörű rendezvények az étteremben: így lesz a különteremből második bevételi forrás
Egy jól értékesített különterem valóságos második üzletág: kiszámítható bevétel, előre ismert létszám, visszatérő céges megrendelők. Így árazza, adja el és védje le a rendezvényeit.
Walk-in vagy asztalfoglalás? Így találja meg étterme ideális arányát
Csak foglalás, csak betérő vendégek, vagy tudatos keverék? Mindegyik modell más étteremben nyer. Így döntse el, melyik illik az Önéhez, hány asztalt tartson vissza, és miért csapda az overbooking.
Vendéglátás áfa: mikor 5%, mikor 18% és mikor 27%?
Ugyanaz a gulyásleves háromféle áfakulccsal is adózhat attól függően, hogy a vendég helyben eszi meg, elviszi vagy kiszállíttatja. Közérthető útmutató a vendéglátás áfaszabályaihoz, forrásokkal.